Stratégiák a felnőttképzésben.

  • By Fülöp Henrik
  • 02 Jan, 2018

Napjainkban a hagyományos felnőttoktatás átalakulóban van.

Napjainkban a hagyományos felnőttoktatás átalakulóban van. Fülöp Henrik
A munkaerőpiacon keresett szakképesítések oktatására az iskolarendszer késve, vagy egyáltalán nem tud reagálni. Ezért a felnőttképzés komoly piaci versenyt jelent a képzők számára. A kihívás adott: egyre korszerűbb, egymásra építhető ismereteket nyújtani,
olyan körülmények között, hogy a mai munkaerő és munkáltató egyre elfoglaltabb, ás egyre nehezebben képes a kötöttségeket elviselni.
Ezért legelőször és legrugalmasabban a felsőoktatás reagált a kihívásokra, sorra hirdetve meg távoktatásos kurzusait, posztgraduális képzéseit. Az államilag elismert képzésekben azonban itt is megtorpanás van, hiszen növekedett a képzési idő, még a második diploma megszerzésénél is.
Ugyanakkor az egyetemek és főiskolák hagynak szabad „területeket „például a nyelvoktatás terén, ami a diploma megszerzéséhez szükséges.
A középfokú oktatásban az általános képzésre fordított idő szintén megnövekedett, sok szakma csak érettségi, vagy 10. osztály elvégzése után
kezdhető meg. Az érettségi megszerzése is hosszabb időt jelent a felnőttek számára. A szakképzésben az OKJ jegyzék megjelenése előírta az egyes szakmák „belépési szintjét„ és nappali tagozaton igen kötött óraszámot . A felnőttképzésben ez a legnagyobb „piac” itt is van a legtöbb résztvevő. Sokáig tagadták maguk az iskolák, hogy az oktatás is piaci mechanizmusok szerint működik, azonban a csökkenő tanuló létszám, és a képzők számának növekedése rádöbbentette őket is, az oktatás is szolgáltatás, ahol a „ vevők „ a szülők és tanulók igényeinek kell megfelelni, a törvényes lehetőségek között. Az iskolák rugalmatlanabb reagálása, és a képzésre fordított hosszabb idő, valamint a nagyfokú formalitás, sok esetben az elavult épületek tág teret biztosítanak a piacon a képző szervezetek számára. A képző szervezetek akkreditációs folyamaton esnek át, így kiszűrhetők azok, akik csak pénzszerzés céljából és, szakértelem nélkül szervezik a tanfolyamokat.
A megmaradó tetemes számú szervezetnek azonban meg kell küzdenie az iskolákkal, akik szintén nem akarnak kiszorulni a piacról, a munkaügyi központok regionális átképző központjaival, akik a leginkább képzésbe vonható munkanélküliek oktatását vállalják, a magyar piacot lassan feltérképező és ezen megjelenő külföldi szervezetekkel. Az iskolai rendszerű képzés azonban nehézkes, szabályait a fiatalokra
dolgozták ki, így nem minden felnőtt tud zavartalanul beilleszkedni ebbe a merev keretrendszerbe.

A társadalmi átalakulás magával hozta a folyamatos önképzés a „ life long learning „ azaz az élethosszig tanulás igényét is. A munkáltatók sok estben részképzéseket, egyes modulok elsajátítását várják el a dolgozóktól, ennek az igénynek az iskolai rendszerű felnőttoktatás egyáltalán nem tud megfelelni. Ezért az oktatás is piaci szintér, ahol a szolgáltatók különféle "árukat" képzéseket kell hogy „eladjanak „a vevőknek, jelen pillanatban a tanulni vágyó felnőtteknek. Sok esetben az elfoglaltsághoz legjobban illő távoktatási formákban, illetve a hagyományostól eltérő metodikák alkalmazásával.

Az emberi erőforrások felértékelődése:
A humán erőforrásoknak a modernizációban betöltött szerepét azok a nemzetközi folyamatok határozzák meg, melyek már az elmúlt évtizedekben is jelentősen felértékelték a humán tőke szerepét a gazdasági növekedésben, s e felértékelődés az ezredforduló után minőségileg új formát ölt. A gazdasági fejlődés szempontjából a döntő termelési tényező nem a terület, az energia, a fizikai tőke vagy a termőföld (a fejlett országokban már jelenleg is így van), hanem a népesség mint munkaerő minőségi javulása lesz. E tényezőt a következő paraméterek együttese határozza meg: képzettség és iskolázottság, kereseti és foglalkoztatási viszonyok, a családok helyzete,
valamint a családok, illetve a háztartások gazdálkodását motiváló tényezők. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jelentősen felértékeli az emberi tőke szerepét a modernizációban. Az integrációban viszont a felnőttképzési intézményeknek releváns stratégiai szerepük van.

Írta: Fülöp Henrik
By Fülöp Henrik 02 Jan, 2018
A változásokkal még rugalmasabbá, változatosabbá válik a szakgimnáziumi képzés rendszere, bővül a választható tanulási lehetőségek köre; (NGM) A tájékoztatás szerint a módosítások elsődleges célja emellett a duális szakképzési lehetőségek további szélesítése, a szakképzés és a gazdaság kapcsolatának még szorosabbá tétele, a felnőttképzés szabályozásának módosításával a munkaerőhiány kezeléséhez új rugalmas képzési lehetőségek biztosítása.

Az egyre elterjedtebbé váló duális szakképzési forma további megerősítését célozzák a tanulószerződéses gyakorlati képzés rendszerét érintő
módosítások. Ennek értelmében tanulószerződést már a szakgimnázium 11-12. évfolyamán tanulók is köthetnek, a kötésre jogosult egyéb szervek, szervezetek köre pedig bővül. A tárca közlése szerint a törvényjavaslat elfogadásával megalakulhatnak az
ágazati készségtanácsok, melyek révén a gazdasági ágazatok szereplői választott képviselők útján közvetlen lehetőséget kapnak a szakképzés és
felnőttképzés szakmai tartalmainak kontrollálására, módosítására. Emellett megújul a nem állami szakképzők állami feladatellátásba való bevonását segítő szakképzési megállapodások rendszere is, így országos szinten egyenletesebben, átfogóan és hosszabb távra tervezhető módon biztosítható a szakképzési kapacitások elosztása, összehangolása. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosításával többek között könnyebben garantálható lesz az összefüggő nyári gyakorlat idejére a tanulók gyakorlati képzése, valamint a képzések támogatási forrásának biztosítása A hatékonyabb és eredményesebb duális gyakorlati képzés megvalósítását segíti, hogy a gazdálkodó szervezeteknél a tanulók képzésével foglalkozó szakemberek újfajta, kifejezetten a tanulók felkészítésére fókuszáló képzésben részesülhetnek. A folyamatosan gyorsuló gazdasági, technológiai változások is
indokolják, hogy a gazdasági szereplők az eddigieknél közvetlenebb módon kapcsolódhassanak be a szakképzés szabályozási rendszerébe.
A törvényjavaslat elfogadásával megalakulhatnak az ágazati készségtanácsok, melyek révén a gazdasági ágazatok szereplői választott képviselők útján közvetlen lehetőséget kapnak a szakképzés és felnőttképzés keretében folyó képzések szakmai tartalmainak kontrollálására, módosítására. Emellett megújul a nem állami szakképzők állami feladatellátásba való bevonását segítő szakképzési megállapodások rendszere is, így országos szinten egyenletesebben, átfogóan és hosszabb távra tervezhető módon biztosítható a szakképzési kapacitások elosztása, összehangolása. A felnőttképzést érintő módosítások elősegítik a vállalatok igényeinek érvényesülését is annak érdekében, hogy munkavállalóik át-, és továbbképzése lehetőleg minél rövidebb idő alatt valósuljon meg, célzottan az adott munkakörnek megfelelő naprakész tudást szerezzenek, miközben csökken az ehhez kapcsolódó adminisztráció. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosításával többek között könnyebben garantálható lesz az összefüggő nyári gyakorlat idejére a tanulók gyakorlati képzése, valamint e képzések támogatási forrásának biztosítása. A törvénymódosítások tervezete szerint 2018. január 1-től az OKJ-s képzési programokban részletesen szabályozni kell a modulzáró vizsgák lefolytatását, és az OKJ-ból átemelt „B” körös modul záróvizsgája is elismerhető lesz OKJ-s modulzáró vizsgának. Újdonságok lesznek a kis óraszámú, szakmai célú programokban, illetve a szakmai programkövetelményekre vonatkozó előírásokban is. Az Fktv. módosításának tervezete szerint 2018. január 1-től megszűnik a Felnőttképzési Szakértői Bizottság, a képzők felelőssége lesz ismét a külső értékelés elvégeztetése. Szabadon dönthetnek arról, melyik, már jogosultságot
szerzett céget bízzák meg az általuk fizetett, de ismét bizalmi alapon működő, így valódi segítséget nyújtó külső értékelésre.

Írta: Fülöp Henrik
By Fülöp Henrik 02 Jan, 2018
Hogy mennyire nem azok, csak egyetlen példa: bizonyos OKJ szakmák előfeltétele legalább egy diploma!
Intézményünk jellegéből adódóan - nem vagyunk főiskola vagy egyetem - nálunk természetesen csak érettségire épülő képzések vannak, de az OKJ rendszerben vannak ilyen képzések is. Magyarországon diplomának csak felsőoktatásban szerzett végzettséget lehet így nevezni. Ugyanakkor sok országban, mint például a román közoktatási rendszerben minden oktatási szint bizonyítványát diplomának hívják. Így fordulhat elő az, hogy például egy építőiparban dolgozó ember több diplomásnak számít (szobafestő, burkoló, stb.). Mindenkit óvatosságra intünk az úgy meghirdetett, reklámozott tanfolyamokkal kapcsolatban, amelyekről azt állítják a szervezők, hogy a képzés elvégzését követően külföldön elismert diplomát adnak a résztvevőknek!
Hiába van diplomája az embernek, ha nincs egy rendes szakmája!
Na, erre jó az OKJ!
Magyarország szinte első helyen áll a bölcsész és kommunikáció szakos diplomások számát tekintve, évente több százzal nő a számuk, de egy rendes szakma nélkül többségük legfeljebb csak recepciósként tud elhelyezkedni, hiszen nyilvánvalóan egy mindössze tíz millió lakosú országba nem kell ennyi történelem tanár vagy újságíró!

Írta: Fülöp Henrik
By Fülöp Henrik 02 Jan, 2018
A munkaerőpiacon keresett szakképesítések oktatására az iskolarendszer késve, vagy egyáltalán nem tud reagálni. Ezért a felnőttképzés komoly piaci versenyt jelent a képzők számára. A kihívás adott: egyre korszerűbb, egymásra építhető ismereteket nyújtani,
olyan körülmények között, hogy a mai munkaerő és munkáltató egyre elfoglaltabb, ás egyre nehezebben képes a kötöttségeket elviselni.
Ezért legelőször és legrugalmasabban a felsőoktatás reagált a kihívásokra, sorra hirdetve meg távoktatásos kurzusait, posztgraduális képzéseit. Az államilag elismert képzésekben azonban itt is megtorpanás van, hiszen növekedett a képzési idő, még a második diploma megszerzésénél is.
Ugyanakkor az egyetemek és főiskolák hagynak szabad „területeket „például a nyelvoktatás terén, ami a diploma megszerzéséhez szükséges.
A középfokú oktatásban az általános képzésre fordított idő szintén megnövekedett, sok szakma csak érettségi, vagy 10. osztály elvégzése után
kezdhető meg. Az érettségi megszerzése is hosszabb időt jelent a felnőttek számára. A szakképzésben az OKJ jegyzék megjelenése előírta az egyes szakmák „belépési szintjét„ és nappali tagozaton igen kötött óraszámot . A felnőttképzésben ez a legnagyobb „piac” itt is van a legtöbb résztvevő. Sokáig tagadták maguk az iskolák, hogy az oktatás is piaci mechanizmusok szerint működik, azonban a csökkenő tanuló létszám, és a képzők számának növekedése rádöbbentette őket is, az oktatás is szolgáltatás, ahol a „ vevők „ a szülők és tanulók igényeinek kell megfelelni, a törvényes lehetőségek között. Az iskolák rugalmatlanabb reagálása, és a képzésre fordított hosszabb idő, valamint a nagyfokú formalitás, sok esetben az elavult épületek tág teret biztosítanak a piacon a képző szervezetek számára. A képző szervezetek akkreditációs folyamaton esnek át, így kiszűrhetők azok, akik csak pénzszerzés céljából és, szakértelem nélkül szervezik a tanfolyamokat.
A megmaradó tetemes számú szervezetnek azonban meg kell küzdenie az iskolákkal, akik szintén nem akarnak kiszorulni a piacról, a munkaügyi központok regionális átképző központjaival, akik a leginkább képzésbe vonható munkanélküliek oktatását vállalják, a magyar piacot lassan feltérképező és ezen megjelenő külföldi szervezetekkel. Az iskolai rendszerű képzés azonban nehézkes, szabályait a fiatalokra
dolgozták ki, így nem minden felnőtt tud zavartalanul beilleszkedni ebbe a merev keretrendszerbe.

A társadalmi átalakulás magával hozta a folyamatos önképzés a „ life long learning „ azaz az élethosszig tanulás igényét is. A munkáltatók sok estben részképzéseket, egyes modulok elsajátítását várják el a dolgozóktól, ennek az igénynek az iskolai rendszerű felnőttoktatás egyáltalán nem tud megfelelni. Ezért az oktatás is piaci szintér, ahol a szolgáltatók különféle "árukat" képzéseket kell hogy „eladjanak „a vevőknek, jelen pillanatban a tanulni vágyó felnőtteknek. Sok esetben az elfoglaltsághoz legjobban illő távoktatási formákban, illetve a hagyományostól eltérő metodikák alkalmazásával.

Az emberi erőforrások felértékelődése:
A humán erőforrásoknak a modernizációban betöltött szerepét azok a nemzetközi folyamatok határozzák meg, melyek már az elmúlt évtizedekben is jelentősen felértékelték a humán tőke szerepét a gazdasági növekedésben, s e felértékelődés az ezredforduló után minőségileg új formát ölt. A gazdasági fejlődés szempontjából a döntő termelési tényező nem a terület, az energia, a fizikai tőke vagy a termőföld (a fejlett országokban már jelenleg is így van), hanem a népesség mint munkaerő minőségi javulása lesz. E tényezőt a következő paraméterek együttese határozza meg: képzettség és iskolázottság, kereseti és foglalkoztatási viszonyok, a családok helyzete,
valamint a családok, illetve a háztartások gazdálkodását motiváló tényezők. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jelentősen felértékeli az emberi tőke szerepét a modernizációban. Az integrációban viszont a felnőttképzési intézményeknek releváns stratégiai szerepük van.

Írta: Fülöp Henrik
By Fülöp Henrik 02 Jan, 2018
Ami talán a legfontosabb: számba venni, mit nyerek (és persze mit veszíthetek) azzal, ha felsőfokú OKJ-s szakképzésben folytatom tanulmányaimat. - eldöntsem, hol és mit szeretnék tanulni. A felsőfokú OKJ-s szakképzés legnagyobb előnye, hogy nem kell szigorú
kritériumok mentén felvételizni, elég csupán jelentkezni a minket érdeklő szakra (a legtöbb szakképző intézmény honlapján elektronikus formában is be lehet adni a jelentkezést); ugyanakkor ebből következik hátránya is, hiszen hogyan lehetek biztos abban, hogy adott képzés kellőképpen színvonalas? Számos intézmény kínál felsőfokú szakképzést országszerte, azonban egyáltalán nem mindegy, melyik iskolát választod: nálam például jelzésértékkel fog bírni az intézmény múltja, hiszen valószínűsíthető, hogy minél régebb óta
foglalkozik adott iskolai oktatással, annál nagyobb tapasztalata (és kiterjedettebb kapcsolati hálózata) van. Azt is alaposan szemügyre kell venni, milyen infrastruktúrája és felszereltsége van egy-egy intézménynek; mert lehet nagyon hangzatos az ajánlat, ha közben
a tárgyi feltételek silányak. Ugyanígy elkerülhetetlen az anyagi követelmények iránti tájékozódás. A felsőfokú szakképzés 22 éves korig, nappali tagozatos formában ingyenes, ráadásul hallgatói jogviszonyt biztosít, azaz minden olyan előnyt megad, amit
az államilag finanszírozott képzésben résztvevő diákoknak jár. Ami pedig még ennél is jobb: a felsőfokú szakképzések 24 (!) többletpontot jelentenek a felvételizőnek!
A felsőfokú szakképzés (OKJ) előnyei Mindebből világosan látszik, hogy a szakképzés egyrészről fontos lépcsőfokot jelent a középfokú végzettség és az egyetemi diploma között (abban az esetben, ha célod a továbbtanulás), ha viszont nem szeretnél továbbtanulni (ez
nálam a legkevésbé valószínű, de persze nem zárom ki a lehetőségét), akkor is lesz a birtokodban egy oklevéllel elismert képesítés, amivel lehetőséged lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon
Kiknek ajánljuk ezeket a képzéseket?
 - Akik nem kívánnak felsőoktatási intézményben továbbtanulni.
 - Akik nem nyertek felvételt felsőoktatási intézménybe.
 - Akik pályamódosításon gondolkodnak, mert nem tudatosan hozták meg pályaválasztási döntésüket.
 - Azoknak a pályakezdőknek, akik első szakmájukkal nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
 - Azoknak a munkavállalóknak, akik jelenleg munka nélkül vannak és szakmaváltáson gondolkodnak.
Azoknak a munkavállalóknak, akik hosszabb inaktív időszak után térnek vissza a munkaerőpiacra és szakmai tudásukat szeretnék kiszélesíteni.

Azoknak, akik tovább szeretnék bővíteni szakmai tudásukat, piaci versenyképességüket!

 - A felnőttoktatás iskolarendszerű oktatás, köznevelési alapfeladat (nem összetévesztendő a felnőttképzési önköltséges tanfolyami oktatással).
 - Államilag támogatott, az első két szakma megszerzése ingyenes. Az azonos szakmacsoportban szerzett szakmák egy szakképesítésnek számítanak!
 - A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához igazodva a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén tizenhetedik,
gimnázium és szakképző iskola elvégzése után huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
 - A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje továbbá esti munkarend szerint. Szakképző iskolában a
nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A tanuló
attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés
megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.
 - Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje
szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát el kell érnie, a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka.
 - A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás köthető, ami többek között pénzbeli
juttatást jelent a tanulónak. Tanulószerződés köthető a saját munkáltatóval is, a munkaviszony és a tanulószerződéses jogviszony
nem zárja ki egymást.

 Írta: Fülöp Henrik
By Fülöp Henrik 15 Dec, 2017

Ezért a különféle tanfolyamok, képzések, illetve tanácsadások esetleges előtérbe kerülése alapvetően üdvözlendő, hiszen tanulmányok sora kimutatta már, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevőknek maguktól mennyire alacsonyak a kilépési esélyei a programokból.

Ennek oka pontosan az, hogy az érintettek döntő többsége rendkívül képzetlen, és nem rendelkezik az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez szükséges készségekkel. Így a közmunka is tulajdonképpen csapdát jelent, amennyiben oda az ember ugyanolyan hátrányos helyzetben kerül be, mint ahogyan onnan ki. Ezen segíthetnek a különféle képzések, tanácsadások - utóbbiak annál inkább, minél személyre szabottabbak.

A szakképzési és felnőttképzési támogatásokra több pénz jut jövőre, mint idén. Igaz ez az uniós programok elő- és társfinanszírozására is. Valószínűleg közmunkára is többet áldoznak jövőre, legalábbis  a Kormány nyilatkozatából erre lehet következtetni.  Ezen túl A 2016-2018 közötti időszakban a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP-6.1.1-15 „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” (a továbbiakban: kiemelt projekt) keretében valósulnak meg

Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása régi, súlyos probléma, amivel a korábbi kormányzatok sem igen tudtak mit kezdeni, - főként azért, mert a munkaerő-piaci programokat rosszul szervezték meg. Másrészt nem is volt türelmük kivárni a hatásukat. Márpedig a súlyos társadalmi problémáknak nincs gyors megoldásuk.

A leghatékonyabbnak tűnő eszköz, a képzés, az átképzés és a felnőttképzés.

Valódi munkahelyek nélkül a kistelepüléseken élők és számos térség, sőt egész megyék helyzete csak rosszabbodni fog. Nemcsak házak, telkek, hanem falvak értéktelenednek el, a fiatalok elmennek.

A közmunka pedig sem itt, sem másutt a kis falvakban nem pótolja a – nagyrészt a szövetkezetek felbomlása miatt megszűnt – munkalehetőségeket. S elmondható ugyanez az iparvidékeken: a felszámolt gyárak helyett sokszor semmi sincs. Ami mégis, az többnyire olyan tudást igényel, ami az utóbbi évtizedek munkát vesztett rétegeinél hiányzik.

A kevésbé vagy teljességgel képzetlenek – közöttük a romák tízezrei – számára, ha nem képezzük őket) -  a szupermodern autógyárak és más üzemek elérhetetlenek.
Hogyan juthatnának ki a bajból a leszakadó térségek lakói Borsodtól Nógrádon és Hevesen át az Ormánságig?
Először is olyan oktatás kell, amely a legszegényebbeknek is esélyt teremt.

„Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére.” (2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről).

A jövő évben a munkanélküliek ellátására, a foglalkoztatási és képzési támogatásokra ugyanannyi az előirányzott összeg, mint tavaly.  A szakképzési és felnőttképzési támogatásokra, és az uniós programok elő- és társfinanszírozására viszont sokkal több milliárd jut.

Számos tényező szükséges ahhoz, hogy a felnőttképzés betöltse integrációs szerepét a hátrányos helyzetű csoportok körében.  A hátrányos helyzetűekkel való oktatási célú foglalkozások szerepe egyre inkább felértékelődik. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi előrejutásban a végzettség és a képzettség meghatározó tényező. A társadalom tagjai azonban nem egyformán képesek ezekhez a lehetőségekhez hozzájutni. Ez a különbség eltávolítja az embereket egymástól, és ahhoz vezethet, hogy a társadalom tartósan rétegződik. Ezt a nemkívánatos rétegződést az oktatás és a képzés kiterjesztésével lehet csökkenteni.

A munkaerő-piaci pozíciót az iskolai végzettség erősen befolyásolja. Az oktatás és képzés, mint a tudásalapú társadalom és a szociális jólét megteremtésének egyik legfontosabb eszköze, kiemelt szerepet kapott a Lisszaboni Stratégiában és a következő évtizedre szóló Európa 2020 Stratégia céljai között is megjelenik.

A hátrányos helyzet következményeinek mérséklésére még mindig a képzés az egyik legalkalmasabb eszköz. A képzésekkel nemcsak az ismeretszerzés, hanem a társadalomba integrálódni képes munkavállalói attitűd elérése is lehetséges. A személyiség gazdagítása, fejlesztése sem elhanyagolható az egyének szempontjából ahhoz, hogy a társadalomba való beilleszkedésük zavartalanul megvalósulhasson, még akkor is, ha ez egy-egy közmunkaprogram kötelező képzésén keresztül valósul is meg.


By Fülöp Henrik 15 Dec, 2017

Mindebben az aktív foglalkoztatáspolitikával együtt jelentős szerepük volt a szakképzésben elindított tartalmi és szerkezeti változtatásoknak is. A kiemelt célok továbbra is változatlanok: mind a felnőttek, mind a tanköteles korú fiatalok részére biztosított szakképzés, ill. felnőttképzés minőségének fejlesztése, valamint a szakmaszerzés lehetősége minél szélesebb kör számára oly módon, hogy az egyén boldogulását és a gazdaság fejlődését egyaránt szolgáló szakma választására ösztönzik a képzők a szakmatanulás iránt érdeklődőket.

Ezek a szándékok tükröződnek a közelmúlt jogszabályi változásaiban is.

A fenti feladatok ellátásában jelentős a szerepük a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában működő, térségi alapon szervezett szakképzési centrumoknak.

A centrumok hozzájárulnak, a szakképzés tárgyi és személyi feltételeinek gazdaságos, rugalmas hasznosításához az iskolai rendszerű nappali és felnőttoktatás, valamint a felnőttképzés területein,-  és ezáltal az intézmények hatékonyabban reagálhatnak a munkaerő- piaci igények változásaira.

Könnyen belátható, hogy csak úgy zárkózhatunk fel a legfejlettebb ipari országokhoz, ha támogatjuk az innovatív technológiákat, a fejlesztéseket és beruházásokat. Ehhez viszont megfelelően képzett és motivált szakemberekre van szükség.

A cél tehát nem lehet más, mint minél több ember bevonása a szak, ill. felnőtt képzésbe.

A gazdaság versenyképességének és a foglalkoztatás helyzetének javítása érdekében a szakmatanulás,elhelyezkedés, szakmaváltás lehetőségének bővülését, valamint a szakképzés hatékonyabb működését célozzák a szakképzést érintő, utóbbi hónapokban elfogadott jogszabályi változások.

Annak érdekében, hogy az oktatási rendszer minél több, jól felkészült szakmunkás és technikus képzését tudja megvalósítani, a hatékony működés szempontját is szem előtt tartva, szükségessé vált a szakképzés, és felnőttképzés szabályozási és intézményrendszerének változtatása; valamint hogy a szakképzésből kikerülők versenyképes szakmákban,gyakorlatias tudással rendelkezzenek, szükséges minél több területen biztosítani a duális képzésben való részvétel lehetőségét.

Alapvető cél a szakképzett, széles körű, naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti kereslet miatt jelentkező munkaerőhiány képzési eszközökkel történő enyhítése, ezzel egyidejűleg a foglalkoztatás növelése.

Fontos az egyes ágazati, iparági szereplőkkel együttműködő, versenyképes tudást nyújtó képzési-oktatási, továbbképzési rendszerek fejlesztése.

Erősíteni kell a munkáltatók szerepét a képzésben és a szakképzésben

Élményalapú, gyakorlati oktatás kialakítása, amely megerősíti a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat.

A munkaalapú társadalom igényeinek megfelelően, a folyamatosan tanuló társadalom fontosságának hangsúlyozása, az egész életen át tartó tanulás  rendszerének megerősítése.

A felnőttképzés minőségének javítása folyamatos feladat, a jogalkotás és jogalkalmazás önmagában nem képes eredmények elérésére, pusztán a kereteket biztosítja.

Az igazi minőségi fejlődést csak a képző intézmények munkatársainak, a képzésszervezőknek és az oktatóknak elhivatott munkája képes biztosítani.
Írta: Fülöp Henrik
By Fülöp Henrik 15 Dec, 2017

Szempontok:

•      nem rendelhető minden egyéb szakmai szempont az óraszám csökkentés céljai alá

•      a szükségesnél magasabb óraszámok megadása volt korábban

•      a tartalom kurtításából következő képzési idő csökkenés lehetősége

•      új rész-szakképesítések kialakítása azon szakképesítések esetében, ahol az óraszám nem csökkenthető

Óraszám csökkenés: 30 db részszakképesítés, 135 db szakképesítés és ráépülés esetén a felnőttképzési óraszámok jellemzően 10-30% közötti csökkentése (a 34-es és 54-es szakképesítések 960-1440 óra tartományból jellemzően a 800-1000 óra tartományba kerültek )

62 db új részszakképesítés (35 db 31-es szintkódú és 27 db 51-es szintkódú) kialakítására is sor került

Új speciális tudást biztosító szakképesítések, szakképesítés-ráépülések jelennek meg a gépészet, az informatika, a vegyipar, a villamos ipar területén

Átalakul a nyomdaipari szakképesítés struktúra

A vasúti és más közlekedési, logisztikai szakképesítések korszerűsítése

Ágazatok száma, ágazatok, szakmacsoportok megnevezése változott

Az OKJ módosítás folyamata

•         Szakmai követelménymodulok kidolgozása („modul kormányrendelet”)          

•           Szakmai és vizsgakövetelmények

•           a szükségesnél magasabb óraszámok megadása volt korábban

•           a tartalom kurtításából következő képzési idő csökkenés lehetősége

•           új rész-szakképesítések kialakítása azon szakképesítések esetében, ahol az óraszám nem csökkenthető.

Új szakképesítések (a felnőttoktatás kiszélesítése)

-      Astóbuszvezető, Tehergépkocsi-vezető

-      Kereskedelmi üzletkötő, Üzleti szolgáltatási munkatárs, Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző, Mérlegképes könyvelő

-      Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I., II.

Az új Országos Képzési Jegyzék megalkotásának és a szakképzési rendszer fejlesztésének számos oka volt. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

Az eredeti OKJ 1993-ban született és - noha folyamatosan, minden évben módosult - nem bírta követni a gazdaság, a munkaerőpiac fejlődését, átalakulását. A Jegyzékben szerepeltek elavultnak mondható szakképesítések, de voltak olyan (modern, napjainkban a munkaerőpiacon hangsúlyos) szakmák is, amelyek hiányoztak belőle.

Az eddigi Képzési Jegyzékben a szakképesítések lazább kapcsolatban álltak, nem volt jellemző az egyes szakmák egymásra épülése. Ez azt is eredményezte, hogy új szakma tanulásakor nem volt lehetőség a korábban már megszerzett ismeretek beszámítására, így nem jöhettek létre hatékony és modern képzési pályák.

Mindez nagyon megnehezítette az Élethosszig tartó tanulás céljainak megvalósulását, megnehezítette azt, hogy a tanulni vágyók lépést tudjanak tartani a munkaerőpiac változó igényeivel.

Az új Országos Képzési Jegyzék fő célkitűzései ennek megfelelően a következők:

Jobban felépített, átláthatóbb szakmastruktúra, egymással szorosabb és praktikusabban kihasználható, kapcsolatban levő szakképesítések

A szakképesítések közötti átjárhatóság javítása, a korábban megszerzett tudás beszámíthatóságának megteremtése

A mai munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmakínálat megalkotása .

Írta: Fülöp Henrik


By Fülöp Henrik 15 Dec, 2017

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő eligazodást nyújt a külföldi munkaadók és képzőintézmények részére az OKJ-s szakképesítések között. A bizonyítványnál jóval részletesebb dokumentum alapján könnyebben fogadhatják el a Magyarországon megszerzett szakképesítést.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő tájékoztatja a munkáltatót vagy képzőintézményt a hazai OKJ-s szakképzési rendszerben bekövetkező változásokról és azok kompetenciákat érintő hatásáról, információkat ad a magyar munkavállalók itthon szerzett szakképesítéséről.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő olyan információkkal szolgál az általad megszerzett szakképesítésről, amelyek az eredeti bizonyítványban nem szerepelnek:

  • Az adott képzésbe való belépési követelmények,
  • Megszerzett készségek és kompetenciák,
  • Osztályzási rendszer,
  • Továbbtanulás lehetséges következő szintje,
  • Gyakorlati és elméleti órák aránya,
  • Elvégzett óraszámok.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő nem helyettesíti az eredeti bizonyítványt és nem jelenti a végzettség automatikus elismerését.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő a magyar mellett angol, német, francia, olasz és spanyol nyelveken érhető el.

A bizonyítvány-kiegészítőt a vizsgáztató intézmények adják ki. Europass bizonyítvány-kiegészítők a 2005. július 1. után végzett tanulók számára állíthatók ki, akik OKJ-s képzésben vettek részt.

Kivételes esetekben lehetőség van az Europass bizonyítvány-kiegészítő kiadására korábban végzettek számára is, külön eljárás keretében. Ezzel kapcsolatban bővebb információért a Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordulhat a tanuló.

 

Amennyiben a vizsgaszervező intézmény megszűnt, a jogutódja állíthatja ki a bizonyítvány-kiegészítőt. Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a 2005. július 1. előtt szerzett bizonyítványok esetén nem kérhető a bizonyítvány-kiegészítő. 2005 július 1. után szerzett bizonyítványok esetében a Pest Megyei Kormányhivatal kérésre kiállíthatja a bizonyítvány-kiegészítőt.

A törvény értelmében a vizsgáztató intézmények a bizonyítvány-kiegészítőért költségtérítést kérhetnek – ez minden intézmény saját hatásköre. A magyar nyelvű bizonyítvány-kiegészítőért költségtérítés nem kérhető. Egy idegen nyelvű bizonyítvány-kiegészítőért maximum a mindenkori minimálbér 5%-a kérhető el nyelvi változatonként.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítők online rendszerében lehetőség van angol, német, francia, olasz és spanyol nyelvű dokumentum kiállítására. A nyelvi változatok igény szerint készülnek el. Ugyanazon szakképesítés különböző nyelvi változataiért külön díj csak abban az esetben számítható fel, amennyiben a vizsgázó a bizonyítvány-kiegészítőt több idegen nyelven is kéri (például angolul és németül).

Írta: Fülöp Henrik


By Fülöp Henrik 15 Dec, 2017
  1. Az első, legfőbb érv nem más, mint hogy nem minden képzés indul iskolarendszerű formában – bizonyos szakképesítéseket csak fizetős tanfolyamokon lehet elsajátítani.

  2. A felnőttképzési tanfolyamok jellemzően rövidebb idő alatt elvégezhetőek, mint az iskolarendszerű képzések. Ez igaz mind az óraszámra, és a tanfolyam hosszára is. Azaz a kevesebb óraszám miatt kevesebb időráfordítást igényel, a rövidebb időtartam miatt hamarabb juthat bárki a szakképesítést tanúsítványhoz. Amíg egy iskolarendszerű képzés ritkább esetben 1, gyakrabban 2 vagy 3 évig tart, ugyanazt a képzést felnőttképzési tanfolyamon a képzés intenzitásától függően nagyjából fele vagy harmadannyi idő alatt végezheted el.

  3. Nem csak szeptemberben, tanévkezdéskor indulnak a képzések, hanem folyamatosan, év közben is. Ha januárban határozza el a tanuló, hogy szakmát tanul, jó eséllyel talál olyan iskolát, ahol az adott tanfolyam 1-2 hónapon belül elindul. És még rövidebb is, mint az iskolarendszerű képzés!

  4. A felnőttképzés jobban alkalmazkodik a piac igényeihez. Míg iskolarendszerben meglehetősen rögzített az oktatás kerete, addig a tanfolyamok esetében nagyobb szabadsággal rendelkeznek a képző intézmények.

  5. A tanfolyamok számos különböző időbeosztással folynak. Ha rövid idő alatt szeretné letudni a tanulást, és minél előbb szüksége van a szakképesítésre, választhat intenzív időbeosztású tanfolyamot. Ellenben ha munka vagy család mellett tanul, akkor talál olyan képzést, amelyet hétvégén vagy esténként tartanak, és hetente vagy kéthetente kb. 2 napot vagy csupán 2 estét vesznek el az időből.

  6. Felnőttképzési formában OKJ-n kívüli tanfolyamokat is szép számmal találni, melyek természetesen nem indulnak ingyenes, támogatott formában.

    A felnőttképzésnek számos meghatározása létezik, de a hagyományos felfogás szerint a következő típusú képzéseket soroljuk a felnőttképzés kategóriába:

    OKJ-s képzések (államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzések)

    OKJ-n kívüli szakmai képzések, szakmai továbbképzések

        cégek saját belső képzései

        nyelvtanfolyamok

        munkaerő-piaci képzések

        vállalkozást segítő képzések

        egyéb, fenti kategóriákba nem sorolt OKJ-n kívüli képzések

    Ami az egyes felnőttképzési kategóriák részvételi arányait illeti, a legnagyobb számban a fizetős OKJ-s képzéseken, valamint OKJ-n kívüli szakmai képzéseken vesznek részt, és ez az arány az elmúlt években nőtt, jelenleg 70-80 százalék.


    Ennek az egyik oka, hogy a felnőttképzésbe jelentkezők maguk is előnyben részesítik az államilag elismert szakképesítéseket, mivel ezzel könnyebben vállalhatnak majd állást, egyszerűbb a pályamódosítás, valamint a továbbtanulás. Emellett az állam által elismert képesítések esetén a felnőttképzési törvény magasabb minőségű oktatást ír elő, és – az egységes állami vizsga miatt – a felnőttképzőket kötelezi az egységes szakmai és vizsgakövetelmények alkalmazására.

    Írta: Fülöp Henrik

     

    A másik ok, hogy a munkaügyi központok is jellemzően az állam által elismert szakképesítéseket ajánlják, hiszen ezzel várhatóan növelhető a résztvevő munkavállaló elhelyezkedési esélye. A munkaügyi központok érdeke pedig az, hogy a munkanélküliek számára univerzális, jól használható szakképesítést ajánljon és finanszírozzon.


    By Fülöp Henrik 15 Dec, 2017

    A hazai munkaerő kivándorlása ugyanis csak részben felelős a ma már a gazdasági növekedést korlátozó szakemberhiányáért. Emellett jelentős szerepe van a lerontott állapotú oktatási rendszer gyenge teljesítményének, a belső áramlást nehezítő tényezőknek,  amely nem éppen a termelékenységnövelést eredményezi.

    A bérek emelkedése a munkaerőhiány automatikus piaci következménye, de nem elégséges a hazai munkaerőpiac egyensúlyi helyzetbe kerüléséhez.

    Az elvándorlás és ingázás keltette hiányt nem tudja teljesen pótolni a bevándorlás.

    Az okok között szerepel az elvándorlás – (KSH adat) 2015. elején 370.000 főre teszi a tartósan külföldön élő és dolgozó magyar állampolgárok létszámát –, valamint a külföldre történő napi ingázás :  (100.000 fő volt).  

    Az elvándorlás részpiaci hiányokat hoz létre: közismert példák az orvosok Svédországba vándorlása vagy a turizmusban-vendéglátásban dolgozók Ausztriába áramlása.

    A kivándorlás azokat a területeket érinti elsősorban, amely területeken a szívó gazdaságokban munkaerő-hiány van, az elvándorlás oka elsősorban a kivándorlás miatt realizált pozitív bérkülönbségből következő jóléti nyereség. Egyéni szinten bizonyos személyes képességek és tudás (pl. nyelv) ismerete, valamint alkalmazkodóképesség és mobilitási hajlandóság megléte elengedhetetlen. Ebből következően a kivándorlók a maradókhoz képest átlagosan fiatalabbak és jobban képzettek.

    Magyarországon a szakképzésből kilépő fiatalok csökkenő száma és csökkenő iskolázottsága egyre jelentősebb foglalkoztatási kockázatot jelent.

    Jól működő oktatási rendszer nélkül nem működik a munkaerő átképzése sem, amely tankönyvi szinten a munkaerő keresleti és kínálati oldala közötti szakmai-képzettségi eltéréseket lenne hivatott mérsékelni.

    A kormány az oktatás területén nagy reményeket fűz a 2015-ben indult duális képzési programhoz, amelynek keretében a felsőoktatásban tanulók számára lehetővé válna, hogy olyan gyakorlatorientált képzésben vegyenek részt, amely során a közreműködő vállalatoknál „tanulva-dolgozva” értékes munkatapasztalatra tehetnek szert.

    A duális képzés értékelése korai lenne, de annyit megjegyezhetünk, hogy bár kétségtelenül rugalmasabbá (munkapiaci kereslet orientáltabbá) teszi a felsőoktatást, de az bizonyos, hogy az alap- és középfokú oktatás hiányosságait nem orvosolja, sőt korlátai éppen annak problémáiból fakadnak.

    A magasabb bérek nem oldják meg automatikusan a munkaerő-piaci problémákat. Kétségtelen, hogy a magasabb munkabérek elősegíthetik a kivándorlás mérséklődését, illetve erősíthetik a bevándorlást, oldhatják a közmunka-csapdát, növelhetik a belső mobilitást. Nem oldják meg ugyanakkor a képzetlenségből fakadó problémát, nem „javítják meg”, nem teszik versenyképessé a közoktatást.

    A szakképzés és a felnőttképzés kritikus stratégiai fejlesztési tényezővé vált.

    A felnőttképzési rendszer működtetésének és működésének legfontosabb szakmapolitikai szabályozó eszköze viszont a finanszírozás.

    A szak, és felnőttképzés nem csupán gazdasági rendszerelem. A képzésben résztvevő fiatalok és munkaerő-piaci helyzetük miatt át- és továbbképzésre késztetett felnőttek hosszabb távú, társadalmi szempontból lényeges érdekei relevánsak a munkaerőpiac számára.

    A szakmaszerzés hazai adatai ugyanakkor egyértelműen jelzik, hogy a szakképzés egyre inkább a felnőttkori tanuláshoz kapcsolódik.

    Magyarország versenyképessége, a munkaerő foglalkoztathatósága és a piaci kihívásoknak való megfelelés, alkalmazkodóképesség egyszerre gazdasági és stratégiai alapkérdés. Mivel a fenntartható foglalkoztathatóság nem a pillanatnyi munkaerő-piaci helyzetnek való megfelelést, az alkalmazkodó-képesség pedig nem egy kialakult helyzethez való utólagos alkalmazkodást igényli, ezért a magyar munkavállalóknak olyan kompetenciákkal kell rendelkezniük, amelyekre ráépíthető a későbbi szakmai továbbtanulás, továbbképzés, ill. felnőttképzés.


    More Posts
    Share by: