A szakképzés, mint az „Irinyi terv” támasz.

  • By Fülöp Henrik
  • 07 Dec, 2017

Az Irinyi terv végrehajtása egyértelműen szolgálja azokat a kormányzati törekvéseket, amelyek eredményeként a magyar gazdaság növekedési üteme, versenyképessége, eredményessége, exportteljesítménye nemcsak erősíthető, hanem hosszú távon is tartható lesz.

Fülöp Henrik -  A szakképzés, mint az „Irinyi terv” támasza

Stratégiai cél , hogy erősödjön a nemzeti ipar, intenzívebb legyen az innováció, nagymértékben járuljon hozzá további új munkahelyek létrehozásához, megalapozza hazánk gazdaságiválság-állóságát. Emellett a valós piaci teljesítményre és fejlődésre képes hazai nagyvállalatokat is segíti a kormány abban, hogy – a hozzáadott értékek növelésével – megőrizzék és erősítsék a már elért itthoni és külpiaci pozíciójukat, illetve ez utóbbit bővíthessék.

Az anyagi források minél hatékonyabb felhasználása érdekében az Irinyi-terv megvalósítása során, a létszámában és képzettségében megfelelő szakemberek munkaerőpiacon való megjelenéséhez a kormány elindította a duális képzést, amelyben határozottan partnerek a termelővállalatok, a multinacionális cégek éppúgy, mint a kis- és közepes vállalkozások,- és természetesen a szakképző intézmények.

 A duális képzés mellett a kormányzati törekvések azt is elősegítik, hogy a jelenlegi szakmunkásgárda a meglévő szakismereteit ne csak továbbfejlessze, hanem újabb, „kiegészítő”, illetve kapcsolódó szakmákat is elsajátíthassanak, növelve ezzel saját versenyképességüket is.

Az IOSZIA Duális Szakképzési és Felnőttképzési Intézmény . felismerte, hogy  az oktatás hagyományos területei ma már nem elegendőek ahhoz, hogy eleget tegyenek a digitális társadalmak egyre bővülő kívánalmainak. Az új igények megjelenésével új feladatok fogalmazódnak meg.  Mindenki számára biztosítani kell a különböző élethelyzetek, képzési irányok és szakmai pályák ismeret és készségváltozásainak követhetőségét.

A felnőttképzések során mindig megfelelő partneri kapcsolatra törekszik a Központ, ezért kihelyezett vállalati oktatásokat, átképzéseket, továbbképzéseket is vállal a megrendelő telephelyén vagy központjában. Ezáltal a minimumra csökkenthető a munkából, termelésből való kiesés. A munkahelyek megőrzéséhez szükséges a folyamatos képzés a foglalkoztatottak számára. Ezzel párhuzamosan szükség van a munka és az oktatás közötti kapcsolat megerősítésére, hiszen a munkáltató és munkavállaló közti kohézió megőrzésére. Ebben partnernek kell lennie az oktatást vállaló intézménynek is.

Szükség van tehát a munkavállalók át, és továbbképzési lehetőségeinek kiterjesztésére.

•       Alapvető cél a szakképzett, széles körű, naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti kereslet miatt jelentkező munkaerőhiány képzési eszközökkel történő enyhítése, ezzel egyidejűleg a foglalkoztatás növelése.

•        A cél eléréséhez szükség van vállalati igényekhez rugalmasabban igazodó rövidebb idejű képzésekre. „B körös” képzés szabályainak módosítása folyamatban:

Az 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet tervezett módosítása enyhít a képzések tartalmi szabályozására vonatkozó szigorú előírásokon az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzések és az egyéb szakmai képzések elhatárolásának további megtartásával.

Összességében az Irinyi-tervvel a magyar kormány olyan iparstratégiát alkotott meg, amely tovább erősíti a nemzeti ipart, épít az innováció erejére, segíti az új munkahelyek létrejöttét, és támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességének növelését és amelynek révén növekszik a magyar gazdaság válságállósága.


By Fülöp Henrik 11 Dec, 2017
A szakképzés
és a felnőttképzés kritikus stratégiai fejlesztési tényezővé vált. A legújabb adatokat szemlélve a magyar szakképzés és felnőttképzés az oktatási rendszer egészében képviselt volumenét, s különösen szerkezetét tekintve jelentősen elmarad a fejlett európai országok hasonló rendszereitől. Jelenkori szakképzési problémáink egyik alapvető oka, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok aránya középfokú oktatásunkban
nemzetközi szempontból is kiemelkedően magas. A szakmaszerzés hazai adatai ugyanakkor egyértelműen jelzik, hogy a szakképzés egyre inkább a felnőttkori tanuláshoz kapcsolódik.
Az iskolarendszerű szakképzés bár történetileg mindig is sajátos funkciózavarokkal rendelkezett, a tankötelezettség teljesítésében betöltött szerepe miatt, lényegi része a magyar középfokú oktatásnak. Az általános képzésnek a hosszú távú társadalmi igényeknek kell megfelelnie. A felsőoktatás ugyanakkor hosszú idejű, költséges képzés, mely esetében hosszadalmas a pályamódosítás, ezért e képzéseknek csak hosszabb távon kell megfelelniük a munkaerő-piaci igényeknek. A középfokú szakképzés ezzel szemben közvetlenebbül függ a munkaerőpiac változásaitól. Magyarország versenyképessége, a munkaerő foglalkoztathatósága és a piaci kihívásoknak való megfelelés, alkalmazkodóképesség egyszerre gazdasági és stratégiai alapkérdés. A jövő szempontjából alapvető kérdés az, hogy a szakképzési rendszerbe, felsőoktatásba milyen alaptudással, készségekkel kerülnek be a tanulók. Nem megfelelően megalapozott tudásra nem lehet a szakképzést felépíteni. A magyar közoktatási rendszer súlyos problémája a szakképzésre nem megfelelően felkészített fiatalok bekerülése a szakképzési
rendszerbe. Az elmúlt években a szakiskolai képzésbe bekerülő fiatalok egyre nagyobb számban a leggyengébb általános iskolai tanulók közül kerülnek ki, olyan fiatalok, akik igen gyakran súlyos szövegértési, számolási nehézséggel küzdenek. A szakiskolai rendszer pedig nem képes a fő feladata mellett ezeket a hátrányokat kompenzálni, a tanulókat felzárkóztatni. Magyarország fejlődésének kulcskérdése ennek a súlyos problémának megoldása.

A rendszer ellenőrzése a gazdasági kamarákhoz tartozik, mely szintén kritikus elem. A jelenlegi érdekeltségi-függőségi viszonyok miatt a kamarák a rájuk bízott ellenőrzési feladatokat csak igen korlátozottan látják el. Az OKJ szakmacsoportok szerint szemlélve a szakképzésben résztvevők számát tekintve jelentősebb növekedés az egészségügy, szociális szolgáltatások, oktatás, közlekedés, ügyvitel, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban tapasztalható. Ezek a szakképesítések, az utolsótól eltekintve a kamarai „közreműködéstől” relatíve távolabb vannak, mivel a potenciális munkaerő-felvevő, foglalkoztató szervezetek jelentős hányada állami intézmény. A szakképzés nem csupán gazdasági rendszerelem. A képzésben résztvevő fiatalok és munkaerő-piaci helyzetük miatt át- és továbbképzésre késztetett
felnőttek. A felnőttképzési rendszer működtetésének és működésének legfontosabb szakmapolitikai szabályozó eszköze a finanszírozás. Hazánkban a felnőttképzés finanszírozása többcsatornás, a négy meghatározó szereplő: az állam, a vállalat, az egyén és az Európai
Unió. A felnőttképzés finanszírozásában a két legjelentősebb szereplő a vállalat (saját bevétele terhére) és az egyén.
Az egész életen át tartó tanulás – és benne a felnőttképzés – fókuszában nemcsak foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítása áll. A tanulás az egyén boldogulásának, az egyéni élet kiteljesedésének, az aktív állampolgárságnak is az eszköze. A jövő útja lehet a nem formális környezetben szerzett tanulási-eredmények elismerésére és érvényesítésére vonatkozó nemzeti szintű eljárások kidolgozása, amely megoldást jelenthet az elszeparált vidékeken élő honfitársaink képzésének relevanciájára is. Összegezve az Európai Unió átlagában: A szakképzettek könnyebben találnak munkát, mint az általános végzettségűek. Az iskola és a munka világa közti átmenet zökkenőmentesebb a szakképzettek számára, ők stabilabb munkaviszonyt tudnak kialakítani. A munkaviszonyok időtartamát összegezve pedig többet vannak alkalmazásban és kevesebbet munka nélkül, mint általános képzésben részesülő kortársaik. Általában az első munkaviszonyuk is hosszabb ideig tart, ez pedig valószínűleg annak (is) köszönhető, hogy foglalkozásuk és képzettségük közelebb áll egymáshoz. Végül megállapítható, hogy az
általános képzéssel szemben a szakképzés mind a férfiak, mind a nők esetén – főként a karrierút elején – jobban segíti a határozatlan idejű, teljes munkaidőben történő foglalkoztatást.

                                                                                                                                                     Írta: Fülöp Henrik
By Fülöp Henrik 11 Dec, 2017
A munkáról és az ideális munkaadóról alkotott kép is gyorsan változik, a globalizáció, az innováció, az automatizáció térnyerése gyökeresen megváltoztatja a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt. A munkaerőpiaci versenybe szereplőként a robotok legújabb generációja is belépett. Ezáltal - ahogyan korábban a gépek egyre inkább helyettesíteni tudták a fizikai munkát végző embereket - hamarosan az automatizálható, információtechnológiai megoldásokkal kiváltható . A munkaerőért folytatott verseny még élesebbé vált a külföldi munkaerőpiac megnyitásával, egyes számítások szerint több százezer fő vállal munkát külföldön rövidebb-hosszabb időszakra. Bizonyos szakterületeken, szakmákban szinte reménytelennek látszik a küzdelem; a műszaki és információ-kommunikációs területről, valamint a humán-egészségügyi, illetve szociális ellátásból hiányzik a leginkább a munkaerő, de az oktatásban is súlyos problémák körvonalazódnak, különösen bizonyos szakok oktatói tekintetében. További kihívást jelent, hogy a már említett technológiai változások miatt pont ezeken a területeken fog nőni a munkaerő-kereslet a jövőben. A jó szakemberek megnyerése, megtartása egyre nehezebbé és költségesebbé válik. A szakképzett munkaerő hiánya mára erősen veszélyezteti néhány intézmény feladatellátását, és ez egyre gyakoribb jelenség lesz, amennyiben nem javul jelentősen (és gyorsan) a közszféra munkaerő-vonzó és -megtartó képessége. Kevésbé látványos a minőségi munkaerő hiánya, amikor létszámprobléma nincs, de a munkavállalók felkészültsége, motiváltsága, teljesítménye elmarad a kívánatostól, és ez kihat az egész szervezet, illetve a terület teljesítményére is. Indokolt tehát átgondolni mindazokat a kérdéseket, amelyek az átalakuló munkaerőpiac, a technológiai fejlődés kihívásai miatt fogalmazódnak meg a közszféra vezetői számára.
A probléma összetett, a megoldás egyik fontos eleme a fiatalok munkanélküliségének javítása. Ehhez járul hozzá hatékonyan a szakképzési rendszer átalakítása. A vállalatok igényének megfelelő végzettséggel, minőségi képzettséggel és nyelvtudással rendelkező munkaerő nincs elegendő számban a magyar munkaerőpiacon. Tudomásul kell vennünk, hogy A 21. század a tudás alapú gazdaságról szól. Az az ország, az
a munkaerő tud versenyképes lenni, amelyik meg tudja újítani a tudását, aki tud váltani. Ha Magyarország fel szeretne erre készülni, az oktatási és szakképzési rendszerét úgy kell átalakítania, hogy felkeltse a tudás iránti vágyat a gyerekekben. Ma már nem valószínű, hogy úgy, mint régen, valaki 40 évig ugyanazon a munkahelyen dolgozik. 5-10 évente szakmák tűnnek el, új szakmák alakulnak, új tudásra van igény.
Az az ország, az a munkaerő tud versenyképes lenni, amelyik meg tudja újítani a tudását, aki tud váltani. Meg kell tanítani a gyerekeinket tanulni, a rendszerünket úgy kell felépíteni, hogy ez ösztönözze a munkavállalót arra, hogy mindig keresse az új tudást.
Emellett pedig a munkaerőpiaci igények kielégítéséhez a fizetések rendezése is nagyon fontos lenne, hiszen a magyarországi alacsony fizetések miatt keresi sok szakember külföldön a boldogulást. A szakképzés helyzetének és megítélésének javítása az egész országra kiterjedő kérdés, de
megyei szinten is jól láthatóak a problémák. Magyarországon magas a munkanélküliség, de egyszerre hiány is van kvalifikált munkaerőből.
A szakképzésre pedig, különösen az iskolarendszerű képzés esetében, óriási szociálpolitikai probléma megoldása is vár. Magyarországon a szakképzésben végzett diákok esetében a munkanélküliség valószínűsége egyes országrészekben sokkal magasabb, mint máshol, azaz a lakóhely erősen befolyásolja, hogy valakinek milyen esélye van elhelyezkedni. Mi jelenthet megoldást? - A jelenlegi kormányzat a német típusú duális szakképzési rendszert tekinti követendő példának. A világ pedig változott annyit körülöttünk, hogy nem szabad azt gondolnunk, az iskolában egy egész életre kell felkészíteni a fiatalokat. A tanulás kitolódott, egész életen át tart, ezért nyugodtan működhet úgy is jól az oktatás, ha bizonyos ismereteket később, munka mellett sajátítanak el a diákok, ill. felnőttek.
                         
                                                                                        Írta: Fülöp Henrik
                                                                                             Felnőttképzés
By Fülöp Henrik 08 Dec, 2017

Az OKJ-s szakma kiválasztása nem könnyű feladat. Sokan már az általános iskola elvégzése után szakmát tanulnának, de ma már az sem ritka, hogy diplomások is visszaülnek az iskolapadba szakmát tanulni. A legnehezebb kérdés mindig a szakma kiválasztása, hiszen nem könnyű megtalálni azt a hivatást, amit hosszú éveken át űzhetünk, élvezünk és még piaci kereslet is van rá.

Ma már mintegy 700, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmából választhatnak az iskola- és pályaválasztás előtt állók. Különböző szintű szakmai képzések vannak, a kétkezi szakmák 3 évesek, az 5 éves technikusi képzések pedig érettségire épülnek.

A kormány ráadásul ösztöndíjrendszerrel is segíti a szakképzésben tanulókat, a támogatás havi 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedhet tanulási eredménytől és iskolatípustól függően, hiszen aki szakmával rendelkezik, az előnyt élvez a munkaerőpiacon.

Rengeteg olyan képzés van, ami egy-egy állásnál nem feltétel, de megléte mégis nagy előny. Előny, ha legalább alapvető iparági ismeretet nyújt egy képzés, még akkor is, ha önmagában nem lehet vele elhelyezkedni. Egy marketing-ügyintézői képzéssel könnyebben lehet valaki egy marketingvezető asszisztense, mint egy irodai asszisztens képzéssel, pedig mindkettő OKJ, ráadásul a tananyagban sincs sok különbség. Tehát,- érdemes specializálódni.

A felnőttképzésre általánosságban az jellemző, hogy amit ott tanult a jelölt, azt nagyon megtanulta, mert valamiért érdekében állt. Egy felnőttnek "több esze van" ahhoz, hogy megértse, mit miért fontos megtanulni. Ezt pedig a CV-t olvasók is tudják, épp ezért - ugyan nem egyenértékű egy főiskolai diplomával egy OKJ-s képzés, de - az értéke     

                                                                                                                                                                         Fülöp Henrik
By Fülőp Henrik 08 Dec, 2017

A közfoglalkoztatás az ország számos településén láttatja jótékony hatását, melynek az ott élők szerint az a legnagyobb hozadéka, hogy a közfoglalkoztatottak megerősödtek, megváltozott a munkához való viszonyuk.

A közfoglalkoztatás célja, hogy a közfoglalkoztatottak képességeikhez mérten értékteremtő munkát végezzenek, és a közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra minél nagyobb arányban visszakerüljenek.

A visszajuttatás elősegítésének egyik meghatározó eszköze a közfoglalkoztatott piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve szak- és továbbképzésben való részesítése. A képzési programok sikeres megvalósulását mentori tevékenység segíti. További cél, hogy olyan képzési programok induljanak, amelyek megkönnyítik a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való elhelyezkedést.

A közfoglalkoztatottak képzésbe vonása a Belügyminisztérium szakmai irányításával működik, a képzési szakirányok, a képzési igények felmérése a kormányhivatalok segítségével, a munkaerő-piaci igények, a prognózisok, hiányszakmák és a kamarák javaslatai alapján történik.
A különböző képzési programok a munkaerő-piaci igények figyelembevételével kapcsolódnak az aktuális közfoglalkoztatási programokhoz.

A szakképzést és a gazdaságot közös érdekek vezérlik, kölcsönös egymásra utaltságuk feltételezi a felelősségen, a feladatokon történő osztozást is. Prioritást élvez a versenyszektor munkaerőigényének kielégítése, hiszen nem mennyiségi, hanem minőségi kérdésről van szó.

A közfoglalkoztatottak számának 40 ezres csökkenése visszaköszön az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak számának 84 ezres bővülésében, ami elsődleges kormányzati szándék is.

Az uniós támogatások megelőlegezésének is szerepe volt abban, hogy a munkanélküliségi adatok kedvezőek lettek.

Közép- és hosszú távon ugyan a fiatalok biztosíthatják folyamatosan a munkaerő-piaci tartalékot azokban a szakmákban, amelyekre a nemzetgazdaságnak leginkább szüksége van, azonban az  egyre feszítőbb munkaerőhiány keresi azokat a felnőtt, munkakereső embereket, akik nem integrálhatóak az elsődleges munkaerőpiacra, mert nincs szakmájuk, meglévő tudásuk megkopott vagy nincs rá szükség.

Esetükben rövid ciklusú - néhány hetes, néhány hónapos - felnőttképzési, átképzési programokkal igyekeznek segíteni Kormányzati céllal, és programokkal a felnőttképzési intézmények hatékony bevonásával.

A közfoglalkoztatás rendszerével kapcsolatban támasztott egyik legfontosabb kormányzati célkitűzés, hogy a közfoglalkoztatottak képességeikhez mérten értékteremtő munkát végezzenek és a közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra minél nagyobb arányban visszakerüljenek. A visszajuttatás elősegítésének egyik meghatározó eszköze a közfoglalkoztatott piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve szak- és továbbképzésben való részesítése.

A 2016-2018 közötti időszakban a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP-6.1.1-15 „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” (a továbbiakban: kiemelt projekt) keretében valósulnak meg.

A képzési programokba bevont közfoglalkoztatottak számára a képzés ingyenes, a képzési időszak alatt – igény esetén – mentorok is segíthetik a képzés eredményes befejezését. A képzési forrásokat és a képzéshez kapcsolódó költségeket a kiemelt projekt biztosítja a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzés időszaka alatt, a közfoglalkoztatási bért pedig a Belügyminisztérium hazai forrásból fedezi.

A „Jó gyakorlatok” világos tényként mutatják, hogy a közfoglalkoztatottak képzése szigorúan a monitoring elvárásoknak megfelelően kiválóan működik, a partnerek jól alkalmazkodnak szakmailag a munkaerőpiac, és a foglalkoztatottak igényeihez. A közfoglalkoztatási programok feladatainak megvalósításához, és a képzések indításához az önkormányzatok, és a munkaügyi hivatalok jelentős támogatást kapnak a Belügyminisztériumtól. Folyamatosan fejlesztenek a falvakban, és a városokban a közfoglalkoztatás révén.

A környezet, és egészségtudatos munkavégzés, az országos rendezvények bemutatkozó termékkínálata bizonyítja a programok, és a képzések sikerességét.

 

                                                                                                                                                                                                           Fülöp Henrik


By Fülöp Henrik 08 Dec, 2017

Egy olyan össztársadalmi témáról van szó, amely közvetlenül összefügg az iskolák színvonalával, az egyes gazdasági ágazatok fejlődésével és feltételeivel. Ebből adódik a szabad munkahelyek kínálata és a munkaadók követelménye a szakképzett munkaerő irányába. Ez az a kérdés, amely újabb kérdéseket vet fel és dilemmát okoz a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. Hasonló helyzetben lehetnek azonban azok a felnőtt korban lévő egyének is, akik a pályamódosításon vagy épp a munkahelyváltáson gondolkodnak.

Az elmúlt évek folyamán a felsőoktatásban résztvevők száma egyre inkább gyarapszik, egyre több a diplomás pályakezdő és sikeresen végző szakember, akik a pályájuk elején számos problémába ütközhetnek. Nem rendelkeznek kellő nyelvismerettel, felsőoktatásban töltött éveik során nem szereztek elegendő szakmai tapasztalatot, de az is előfordulhat, hogy nem is találkoztak szakmai gyakorlattal.

Napjainkban ezért két fontos tényezőt kell magukban tisztázni, amely előresegíti a pályaválasztókat a döntéseik meghozatalában és életcéljaik megvalósításában. Elsősorban a leges-legfontosabb, hogy be tudjunk azonosítani azokat az erősségeinket, képességeinket, amelyek előrevezetnek minket az életpályánk kialakulásában, amelyek által tudjuk, hogy mire vagyunk alkalmasak, mi az, ami a legjobban illik hozzánk. Másrészt , meg kell találnunk azt a pozíciót, lehetőséget, a megfelelő irányt, amely adottságainkat fejlesztheti, amely elvárásainknak megfelel, és amiben a maximumot tudjuk kihozni magunkból.

Rossz választás nincs, csak beteljesítetlen feladat. Csaknem minden második pályaválasztás előtt álló fiatalt érint a kapuzárási pánik. Egy reakció, amely azt jelenti, hogy félnek döntést hozni, mert nem tudják, hogy jó utat választanak-e majd, vagy tényleg az lesz belőlük, akik valójában lenni akartak.

Tudjuk, hogy nem csak hazánkban, de más országokban is, a közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal nem a saját végzettségének megfelelő szakmában tevékenykedik, amely hozzájárul a rossz gazdasági eredményekhez, és ronthat az egész munkaerőpiaci tükörképen.

Nos, a „Jó pap is holtig tanul”. Ez egyrészt motiváló tényező, mert szükségünk van új dolgok elsajátítására, hiszen minden nap tanulhatunk valami újat. Folyamatos fejlesztésre és képzésre van szükségünk, hogy mindig a legtöbbet nyújtsuk és hozzuk ki magunkból.

Sikeres emberek mindennapi szokásai közé tartozik, hogy folyamatosan tanulnak, képzik magukat, olvasnak.  

Mottójuk : Ha nem érzed jól magad a munkádban, szeretnél változtatni vagy újat kipróbálni vagy csak nem szeretnél évekre visszakerülni az iskolapadba, akkor képezd magad. Vegyél rész felnőttképzési programokban, ahol hozzád hasonló érdeklődésű és gondolkodású emberekkel is megismerkedhetsz, ha pedig nem tudsz megjelenni személyesen a tanfolyamokon, iratkozz be online kurzusokra, így a te stílusodnak, idődnek megfelelően tanulhatsz.

Nagyon fontosak a képzések, amelyek manapság már annyira felfejlődtek, hogy nem csak nappali, de esti tanfolyamok és hétvégi órák is nagy látogatással bírnak, és mindenféle témakörben kipróbálhatják magukat a tanulók.

Nemcsak népszerű, de keresett szakmának számít az informatika, a számítógépes technológiák ismerete, de a nyelvismeretek is rendkívül fontosak.

Mindenestre tovább képezni magunkat az egyik legjobb dolog az életben, tudásra mindig szomjazik az ember, ezért hihető, hogy mindenképp megtérül a befektetett pénz, az idő és a szorgalmas munka. Mivel semmi sem állandó, így a munkapiaci igények is változnak, nagyobbak lesznek az elvárások az egyénekkel szemben mind oktatási, mind tapasztalati szempontból. A jó szakemberekért pedig harcolnak a munkaadók, ez mindig is így volt, minden bizonnyal a jövőben is így lesz. De minden foglalkoztató a megfelelő szakembert keresi és akarja vállalata számára, s ezért fontos a képző intézmények minőségi, megbízható, és eredményes oktatási tevékenysége.

Az új OKJ bőséges kínálata garanciát nyújt, hogy mindenki a saját kompetenciáinak, és érdeklődési körének, ill. a munkahelyi igényeknek megfelelően választhasson szakmát.

Fontos, mérlegelni melyek azok a szakmák, amelyek legjobban igazodnak a mai munkaerő-piaci igényekhez. A jövő célja olyan szakterület választása, ami nem csak saját hasznunkra, hanem a társadalom hasznára is válik.

Egyre na­gyobb ér­té­kük van a tra­di­ci­o­ná­lis szak­mák­nak a pi­a­con.  Az élethosszig tartó tanulás korában senki nem kerülheti el, hogy időről-időre visszatérjen az iskolapadba. Jól megválasztott szakma esetén ugyanis gyorsabban elérhető az anyagi függetlenség, önállóság. Szerencsés esetben a gyakorlati képzést biztosító helyszínen zökkenőmentes lehet a munkavállalás. Szakmai képzésekhez kapcsolódóan elérhetőek további ráépülő képzések és kevésbé tőkeigényes vállalkozások is gyorsan beindíthatóak. A szakmai képzés jó belépő lehet bizonyos felsőfokú képzési programokhoz is: a jelölt ugyanis saját kezűleg szerezhet tapasztalatokat, milyen feladatok várnak rá egy adott munkaterületen.

                                                                                                                                                  Fülöp Henrik


By Fülöp Henrik 07 Dec, 2017

Stratégiai cél , hogy erősödjön a nemzeti ipar, intenzívebb legyen az innováció, nagymértékben járuljon hozzá további új munkahelyek létrehozásához, megalapozza hazánk gazdaságiválság-állóságát. Emellett a valós piaci teljesítményre és fejlődésre képes hazai nagyvállalatokat is segíti a kormány abban, hogy – a hozzáadott értékek növelésével – megőrizzék és erősítsék a már elért itthoni és külpiaci pozíciójukat, illetve ez utóbbit bővíthessék.

Az anyagi források minél hatékonyabb felhasználása érdekében az Irinyi-terv megvalósítása során, a létszámában és képzettségében megfelelő szakemberek munkaerőpiacon való megjelenéséhez a kormány elindította a duális képzést, amelyben határozottan partnerek a termelővállalatok, a multinacionális cégek éppúgy, mint a kis- és közepes vállalkozások,- és természetesen a szakképző intézmények.

 A duális képzés mellett a kormányzati törekvések azt is elősegítik, hogy a jelenlegi szakmunkásgárda a meglévő szakismereteit ne csak továbbfejlessze, hanem újabb, „kiegészítő”, illetve kapcsolódó szakmákat is elsajátíthassanak, növelve ezzel saját versenyképességüket is.

Az IOSZIA Duális Szakképzési és Felnőttképzési Intézmény . felismerte, hogy  az oktatás hagyományos területei ma már nem elegendőek ahhoz, hogy eleget tegyenek a digitális társadalmak egyre bővülő kívánalmainak. Az új igények megjelenésével új feladatok fogalmazódnak meg.  Mindenki számára biztosítani kell a különböző élethelyzetek, képzési irányok és szakmai pályák ismeret és készségváltozásainak követhetőségét.

A felnőttképzések során mindig megfelelő partneri kapcsolatra törekszik a Központ, ezért kihelyezett vállalati oktatásokat, átképzéseket, továbbképzéseket is vállal a megrendelő telephelyén vagy központjában. Ezáltal a minimumra csökkenthető a munkából, termelésből való kiesés. A munkahelyek megőrzéséhez szükséges a folyamatos képzés a foglalkoztatottak számára. Ezzel párhuzamosan szükség van a munka és az oktatás közötti kapcsolat megerősítésére, hiszen a munkáltató és munkavállaló közti kohézió megőrzésére. Ebben partnernek kell lennie az oktatást vállaló intézménynek is.

Szükség van tehát a munkavállalók át, és továbbképzési lehetőségeinek kiterjesztésére.

•       Alapvető cél a szakképzett, széles körű, naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti kereslet miatt jelentkező munkaerőhiány képzési eszközökkel történő enyhítése, ezzel egyidejűleg a foglalkoztatás növelése.

•        A cél eléréséhez szükség van vállalati igényekhez rugalmasabban igazodó rövidebb idejű képzésekre. „B körös” képzés szabályainak módosítása folyamatban:

Az 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet tervezett módosítása enyhít a képzések tartalmi szabályozására vonatkozó szigorú előírásokon az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzések és az egyéb szakmai képzések elhatárolásának további megtartásával.

Összességében az Irinyi-tervvel a magyar kormány olyan iparstratégiát alkotott meg, amely tovább erősíti a nemzeti ipart, épít az innováció erejére, segíti az új munkahelyek létrejöttét, és támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességének növelését és amelynek révén növekszik a magyar gazdaság válságállósága.


By Fülöp Henrik 05 Dec, 2017

E szerint két kategóriát alkotunk: a tanulás történhet iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül. Az iskolarendszerben történő tanulás felnőttkorban a szűkebb kategória. Iskolarendszerű oktatásban az vesz részt, aki államilag nevesített közoktatási vagy felsőoktatási intézményben (általános iskolában, középiskolákban, főiskolán vagy egyetemen) tanul, és itt közoktatás esetén tanulói, felsőoktatásban pedig hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés sokkal összetettebb rendszert képez. Itt a formális, a non formális és az informális tanulás egyaránt megjelenik. Míg az iskolarendszerű felnőttoktatás jellegéből adódóan formális, az iskolarendszeren kívüli felnőttkori tanulás egyaránt lehet formális (pl. OKJ-s tanfolyam a képzőközpontban, autóvezető-tanfolyam), illetve non formális (pl. foltvarró szakkör a művelődési házban).
A non formális tanulás – megint csak jellegéből adódóan – az iskolarendszeren kívüli szakágazat része. Az informális tanulás, mivel egész életünket átszövi, mind az iskolarendszerben, mind az iskolarendszeren kívül megjelenik.

Folyamatos változásokon mentek keresztül azok a társadalmi funkciók, melyeket a felnőttképzés intézményesülésének kezdetei, azaz a XVIII-XIX. század óta betölt, és az elmúlt évtizedekben ez a folyamat fel is gyorsult. A hangsúlyeltolódások, szerepváltozások a mai napig nyomon követhetőek.

E felosztás szerint a felnőttképzés funkcióit két nagy csoportba: a szocializációs, vagy a személyes szükségleteket kielégítő funkciók közé sorolhatjuk. Az előbbibe azok a feladatok tartoznak, melyeket a felnőttképzés, mint oktatási alrendszer azért lát el, mert erre igény mutatkozik
a közösség, az állam, a társadalom oldaláról. Az utóbbi csoportba azokat a funkciókat soroljuk, melyek életben tartását nem a társadalom, hanem közvetlenül az egyén szükségletei, elvárásai, igényei teszik szükségessé.:( személyes szükségleteket kielégítő funkciók).
A felnőttképzésnek elsősorban a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességét kell szolgálnia. Természetesen szerepe van a hátrányos helyzetűek esélyeinek javításában is.

Az élethosszig tartó tanulás iránt Magyarországon is objektív igény van, amelynek egyik oka, hogy az iskoláztatás erősödése mellett folyamatosan jelen van a halmozódó végzettségi/képzettségi hiány is, másrészt a fejlődő piacgazdaságban világosan látszik az iskolázatlanabb és a képzetlenebb munkaerő leértékelődése, illetve gyengébb foglalkoztatási biztonsága.

 

A felnőttképzésnek több területe van;

  1. az iskolai rendszerű felnőttképzés , amely általános, középfokú, vagy felsőfokú végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzésére irányul, ennek törvényi szabályozását a közoktatási törvény és a felsőoktatási törvény tartalmazza;
  2. az iskolai rendszeren kívüli képzés , amelynek legnagyobb területe a munkaerő-piaci képzés; az iskolai rendszeren kívüli képzések törvényi szabályozását alapvetően a felnőttképzési törvény, a szakképzés alapvető jogszabályait a szakképzési törvény és rendeletei, a foglalkoztatást segítő, támogatott képzések jogi hátterét a foglalkoztatási törvény tartalmazza;
  3. a munkaerő-piaci képzés célja az egyén munkába állásának (helyezésének), illetve munkahelye megtartásának az elősegítése; ezt a célt általában az állam által elismert vagy állam által nem elismert – munkaköri, vagy betanító – szakképesítések megszerzésével lehet elérni; hangsúlyozzuk, hogy a munkaerő-piaci képzések szakirányainak, illetve a megszerzendő szakképesítések meghatározásánál alapvetően
    a gazdasági igényekből szükséges kiindulni;
  4. a felnőttképzés szakmai képzési funkciójához is kapcsolódik az általános és a nyelvi képzés , amelyet – a közművelődés területén folyó kiterjedt tevékenységen kívül a 2001-ben megalkotott felnőttképzési törvény definiál, mint külön felnőttképzési területet; az általános és a nyelvi képzés jelentőségét egyrészt a szakképzést megalapozó, illetve azt lehetővé tevő funkciója adja, másrészt a felnőtt dolgozó munkavállalói pozíciójának erősítése.
    (Ez utóbbi iránt fokozódnak az igények , mint például az álláskeresési ismeretek és „technikák” elsajátítása, illetve a nyelv tanulása).

A felnőttképzés fő tendenciái az elmúlt tíz év adatai alapján az alábbiakban foglalhatók össze:

  1. a képzések és a részt vevők száma dinamikusan nőtt;
  2. a gazdasági vállalkozásként működő felnőttképzési intézmények aránya meghatározóvá vált a képzési piacon;
  3. a képzéseken belül az államilag elismert szakképesítések domináns arányt képviselnek, amely nem csak pozitív tény, mivel így a képzések egy része a szükségesnél drágább, illetve hosszabb, ez szűkítheti a potenciális résztvevők számát;

 

Hasonlóságok és különbségek az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli intézményekben folyó képzéseknél

                                             

                                                  Iskolarendszerű                  Iskolarendszeren kívüli

Személyesség

                         Személytelen

                     Személyes

Részvétel a
folyamatban

                        Hallgató/Tanuló

                     Résztvevő

Motiváció

                         Végzettség

                     Tudás

Időbeosztás

                         Merev

                     Rugalmas

Tartalom

                         Tananyag

                 

                     Kompetencia

 

Az iskolarendszerű képzéseket támogatja az állam, ezért az első két szakképesítés megszerzése ingyenes. Nappali, esti és levelező forma közül választhattok, viszont jóval magasabbak az óraszámok, mint a tanfolyamokon. Fontos különbség, hogy az iskolarendszerű képzésben résztvevők diákigazolványt igényelhetnek.

Viszont, az iskolarendszeren kívül működő intézmények szervezési, működési feltételei, oktatási gyakorlatai, programjai valószínűleg sok olyan tartalommal és módszerrel bírnak, amelyek sok szempontból termékenyítőleg hathatnak az iskolarendszeren belül működő iskolákra, amennyiben megismernék ezeket.

Kérdés az is, hogy jelentős tömegek miért nem az iskolarendszerű oktatásban találták meg a számukra szükséges oktatást, képzést ? Erre egyértelmű választ nem könnyű adni. Annyi azonban biztos, hogy az iskolarendszerű felnőttoktatás nem tudta kielégíteni azokat az – elsősorban szakmaszerzés iránti – igényeket, amelyeket a gazdaság és a gazdasági kihívásokra érzékeny munkavállalói réteg támasztott. Átképzések, továbbképzések sorára volt gyorsan – gyorsabban, mint ahogy ez átmehetett az iskolarendszerű felnőttoktatási intézményeken az ötlettől a megvalósításig – szükség.

Az iskolarendszeren kívül működő intézmények szervezési, működési feltételei, oktatási gyakorlatai, programjai valószínűleg sok olyan tartalommal és módszerrel bírnak, amelyek sok szempontból termékenyítőleg hathatnak az iskolarendszeren belül működő iskolákra, amennyiben megismernék ezeket.

További kutatás témája, feladata ezek összegyűjtése, rendszerezése és a felhasználó intézményekhez való eljuttatása. Nyilvánvalóan – anyagi
és szakmai – segítséget kell nyújtani az iskolarendszerű felnőttoktatási intézményeknek, hogy a csak általuk megvalósítható társadalmi, oktatáspolitikai célokat, a rájuk szabott feladatokat hatékonyan tudják teljesíteni egy egyre élesebben folyó verseny körülményei között.

 

                                                                                                                                                                  Fülöp Henrik


By Fülöp Henrik 05 Dec, 2017

A felnőttképzés másodlagos céljai az emberek munkaerő-piaci helyzetének javítása, folyamatos szakmai képzése, a munkaerő-piac számára értékes és szükséges kompetenciák elsajátításának elősegítése, valamint a már meglévőnél magasabb szintű szakképesítés megszerzésének elősegítése.

A felnőttképzés további funkciója, hogy foglalkoztatást segítő képzések segítségével támogassa a munkanélküliek ismételt kilépését a munkaerőpiacra, és képzésekkel javítsa a munkahely megtartást, a már betöltött munkában a munka eredményességét, a szakképzés sikerességét, továbbá elősegítse a munkahely keresést. Ez akár történhet pályaválasztási ismeretek oktatásával, vagy álláskeresési ismeretek, készségek megtanításával, esetleg egyéb, bizonyos munkakörökhöz szükséges konkrét kompetenciák fejlesztésével: ilyenek például az alapvető számítógép-kezelési ismeretek, nyelvtudás, kommunikációs készségek.

Átrendeződik a fontossági sorrend, új készségek, új képességek kerülnek arra a listára, amely megmutatja, hogy az elkövetkező években melyek lesznek az ideális munkavállaló legfőbb ismérvei. A problémamegoldás továbbra is ennek a listának a csúcsán szerepel, de dobogós helyre kerül a kritikus gondolkodás és a kreativitás egyaránt.

A Felnőttképzési Intézményektöbb éve törekednek teljesítményorientáltan, és sikeresen szervezni, indítani, gondozni az intézményekhez kapcsolódó tanfolyamokat, képzéseket, tréningeket. Minden megye intézményrendszere, ezen belül a Felnőttképzési Intézmények struktúrája is sajátos arculatú. A jövő tervezésekor – a hagyományok, tradíciók, figyelembe vételén túl fontos momentum, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a helyi munkaerő- piaci igényeknek (digitális gazdaság, stb.). Ugyanakkor a felnőttképzés érdemi megújítása elképzelhetetlen a naprakész elméleti és használható gyakorlati tudást adó oktatás nélkül. Az itt felvázolt felnőttképzési struktúra egészének megvalósításához kapcsolódó célok elérése érdekében egyrészt szorosabb, produktívabb kapcsolatot szükséges kiépíteni a pályaorientáció, ill. a pályaválasztás területén az iskolarendszerű oktatási intézményekkel, másrészt a munkaerőpiacot meghatározó mindennemű gazdasági szereplőkkel.

Felnőttképzési Intézmények célja: Az ismeretekhez megfelelő kompetenciát biztosítani a munkaerő- piac folyamatosan változó elvárásai és igényei alapján.
Az Európai Uniós projektek által fokozni tudjuk az együttműködési készséget, közös alapot teremtünk a munkára, emelni tudjuk a képzések színvonalát, ezzel hatékonyabb fejlesztést érhetünk el a résztvevők körében.
Hátrányos helyzetű megyéink vidéki településeinek polgárai aktivizálódnak, az új felnőttképzési programokba történő bekapcsolódással. Ennek eredményeként kimutatható a minőségi hatás. Ez a hatás az egyén életében azonnal jelentkezhet. Társadalmi és gazdasági szinten azonban ez egy hosszú távú befektetés.

A gazdasági válságot követően az elmúlt években megkezdődött a Felnőttképzés és a Szakképzés átalakításának terén a következetességre épülő, hiányszakmákra fókuszáló, a munkaerő-piac igényeihez szorosan igazodó, tudatos kompetencia alapú felzárkóztatás, és a gazdaság motorját képező szakember képzés.

                                                                                                                                                 Fülöp Henrik
                                                                                                                                                     Intézményvezető


By Fülöp Henrik 05 Dec, 2017

A képzési helyszíneink Országos lefedettségével több éve segítik a célcsoportba tartozók képzését és fejlődését.
A foglalkoztatás ösztönzéséhez szükség vanaz ország egész területén elérhető szolgáltatásokra, a támogatásra, annak érdekében, hogy biztosítani tudjuk a munkanélküliek, a vállalkozások és a képzésekben résztvevők számára a képzési lehetőségeket. Képzéseink az ipari területén növekvő foglalkoztatottság jelentős mértékében hozzájárul az általános foglalkoztatottsági arány fenntarthatóságához magas szintjéhez. A leginkább munkaerőhiánnyal küzdő szektor a feldolgozóipar, képzettség szempontjából információs, kommunikációs, tudományos és műszaki tevékenység végzésére keresnek a munkáltatók leginkább munkavállalókat.

Az álláskeresők fele szakképzetlen, nekik a felnőttképzés nyújthat megoldást .
“Fülöp Henrik” – Felnőttképzés


By Henrik Fulop 05 Dec, 2017

 Hazánk Ipari forradalma nagymértékben függ a népesség digitális írástudásának elsajátításától. Az informatika a fejlett rendszerek alapjait képező egységgé forrt össze hazánkban is egyaránt. Így elképzelhetetlen az ipar fejlődése a megszerzett és összetett informatikai tudás nélkül. A képzések minőségének fejlesztéseelengedhetetlen hogy az automatizált termelés és az ezeket kezelő humán erőforrás eleget tudjon tenni az elvárásoknak. Intézményünk felvette a versenyt és folyamatosan fejleszti képzési programjait, módszertani anyagait, hogy lépést tudjon tartani a rohanó és napról napra változó fejlődéssel, valamint elvárásokkal a piaci szereplők igényeinek megfelelően…

 

Mi az amit mi fontosnak tartunk a képzés sikeres megvalósítása érdekében:
A partner igényeinek és céljainak pontos meghatározása.
Kiemelt figyelmet fordítunk az alapos és precíz előkészítésre.
Megismerni a szervezeti kereteket-, a szervezeti egységeket, az ezekhez tartozó felsővezetői, résztvevői fejlesztési és felhasználói igényeket.
Minden esetben körültekintően megvizsgálni a leendő célcsoport összetételét.

Az ipari szektorban megvalósított képzéseink fémjelzik a minőségi és megbízható munkánk színvonalát.


Share by: